Luca-napi érdekességek

Luca napja december 13-án van, ami a Gergely-naptár szerint az év legrövidebb napja volt. Ehhez a naphoz a néphit kétféle Lucát ismer: a jóságost és a boszorkányost. Ez utóbbi terjedt el a hagyományban és több népszokás is kapcsolódik hozzá.

A Luca-naptár segítségével a jövő évi időjárást tudjuk meghatározni, méghozzá úgy, hogy a következő esztendő januárjában a megfigyelési helyen olyan idő lesz, mint Luca napján. Februárban olyan, mint Luca másnapján és így tovább egészen karácsony napjáig, ami a következő decemberi időjárásra utal.

A Luca-szék hagyományos alakja, az ősrégi idők óta varázserejűnek hitt, szabályos ötszög köré irt, öt egyenlő szárú háromszögből kialakuló csillag. A Luca széke készítését december 13-án kezdik el és kilencféle fát használnak fel hozzá, amit kizárólag fából faragott ékek tartják össze. 13 napig készül úgy, hogy minden nap csupán egy-egy műveletet lehet rajta elvégezni, innen ered az a népi mondás is, hogy „Lassan készül, mint a Luca széke”.

A Luca-búza keltetéssel a következő év termését próbálták megjósolni. Ezen a napon búzaszemeket kezdtek csíráztatni a kemence közelében, amelyek karácsony tájára zöldültek ki. Később a kikelt búzával az adventi oltárt díszítették.

Az úgynevezett „Lucázás” is népszerű volt, december 13-án esténként, a gyerekek kísértetnek öltözve körbejárták a házakat, és faágakon vagy szalmán térdepelve mondókákkal kívántak bő termést és jószágszaporulatot, kisebb ajándékokért cserébe és átkokat, ha nem kapnak ajándékot.