Ha vége a sulinak, és betoppan a nyári szünet, a gyerekek azonnal fejest ugranak annak minden élvezetébe: a délig tartó alvásba, a lustálkodásba, a barátokkal való gondtalan időtöltésbe. De egy idő után már uncsi a szunyókálás, a henyélés sem okoz már akkora örömöt, mint egy hónappal azelőtt, és még a barátok is elmentek nyaralni… És ekkor veszi át a minőségi idő helyét a telefonozás, videojátékozás és az unalom okozta letargia, ami minden szülő rémálma… De mi a megoldás?
Nos, erre nincs egyetlen egybehangzó válasz vagy gyógyír. Minden gyerek másképp reagál, ha a szülő, segítő szándékkal ugyan, de ki akarja húzni a képernyő bűvköréből. Csak ötletek vannak, amelyeket próba-szerencse alapon egymás után végigpróbálgathatunk, és beültethetjük mindennapjainkba azt, ami igazán működni látszik. Ha pedig úgy érzitek, hogy falba ütköztetek, ne csüggedjetek: mi, felnőttek, csaknem bármit megadnánk, hogy még egyszer megélhessük a három hónapos nyári szünet érzését. Amit hajlamosak vagyunk elfelejteni, az az, hogy a szabadidő tartalmas kitöltésének elsajátítása is a személyes fejlődés része, és a mostani világ végtelen lehetőségtára sokszor letaglózza a gyermekeket, ahelyett, hogy cselekvésre ösztönözné őket. Ilyenkor jól jöhet egy segítő kéz a szülő részéről, például az alábbi formákban:
A nyári szünet alatt törekedhetünk arra, hogy elmélyítsük kapcsolatunkat gyerkőcünkkel. Előfordulhat, hogy ahogy nőnek, egyre távolabb érezzük őket magunktól, és a közös jó érdekében nekünk kell felismernünk ezt a jelenséget, és segíteni rajta, miközben mégis teret hagyunk gyermekünk kamaszodásának. Ami a legfontosabb ebben az időszakban, az az együtt eltöltött minőségi idő, és a tartalmas beszélgetések. Kinevezhetünk minden héten egy úgynevezett családi napot, amikor valami érdekeset csinálunk együtt. Ez lehet közös főzés, barkácsolás, lakásdekor-készítés, de akár társasjátékozás, túrázás vagy csobbanás is. A lényeg, hogy együtt legyünk, és mindenki jól érezze magát! A családi nap előtti estén pedig tarthatunk egy mini heti check-int, amikor arról beszélgetünk, mi minden történt gyermekünkkel az adott héten, mik voltak esetleg azok a konfliktusok, amelyek nyomot hagytak benne, mik a tervei az adott hétre/hosszú távon a teljes nyárra, és mit szeretne elérni még sulikezdés előtt. Törekedjünk arra, hogy a beszélgetés építő jellegű legyen: ha gyerekünk azt érzi, igyekszünk megérteni őt és elfogadjuk, tanítóleckeként tekintünk azokra az alkalmakra, amikor hibázik, akkor úgy fogja érezni, hogy bátran fordulhat hozzánk kérdésekkel, aggodalmakkal a jövőben is.
Igen, előfordulhat, hogy a nyári szünet jelentős részében gyerekünket beszippantja a virtuális világ. És ezt nehéz elfogadni, főleg, ha azt tapasztaljuk, hogy a képernyő előtt töltött idő nagy része a közösségimédia-oldalak pörgetésével és erőszakos videojátékok játszásával telik. Erre megoldást kínálhat a screen time korlátozása, de most inkább egy másik megoldás irányába szeretném terelni a figyelmeteket. A számítógépezés során ugyanis gyerekünk egy teljesen új hobbit is felfedezhet – csak rá kell jönnünk, mihez lenne affinitása. Az online térben számtalan ingyenes és megfizethető árú kurzus érhető el, nem beszélve a milliónyi diy- és oktató jellegű Youtube-videókról. Gyerekünk olyan készségeket sajátíthat el, mint például az agyagozás, makettkészítés, videószerkesztés, fotózás, retusálás. Beszéljétek meg, mi érdekelné, és legyen a nyári szünet az önfejlesztés időszaka!
A nyár bizony a szocializálódás legpezsgőbb időszaka is: mindenhol koncertek, fesztiválok, kulturális és sportprogramok. Ha kamasz gyerekünk érdeklődését fejezi ki a felsorolt programok iránt, igyekezzünk nem elutasítóként fellépni. Ehelyett kezdeményezzünk vele felnőttes beszélgetést a koncertek és fesztiválok veszélyeiről – mutassuk be valósághűen a helyzetet. A felesleges rémísztgetés és a túlzott lazaság egyaránt romboló hatású lehet. Beszéljünk az adott programok költségeiről is, és arról, hogy gyermekünk hajlandó-e megkeresni ezeknek jegyeknek az árát diákmunka keretén belül. Igyekezzünk kompromisszumokat kötni, és fektessünk bizalmat gyermekünkbe – ezek nagy mérföldkövek a felnőtté válás útján!
Sok türelem, szeretet és kitartás: szülőnek lenni a nyári szünet ideje alatt sem könnyű feladat! De meg fogtok bírkózni vele, és gyereketek, még ha nem is mondja, végtelenül hálás lesz, ha azt érzi, megértitek és támogatjátok őt!
Hogyan dobd fel a kerti játékot: kreatív ötletek a szabadban »